Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerda reggel megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Most vasárnap ismét óraátállításra kerül sor Magyarországon. A nyári időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előrefelé tekerjük az órát. Várhatóan nem sokáig lesz ez így, hiszen az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont a koronavírus-járvány miatt csúszik. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, nem dőlt még el, de a kormány már jelezte, az uniós tagállamok nagyobb táborhoz fog csatlakozni a kérdésben, vagyis nem támaszt majd ellenvetést egyik, vagy másik időszámítás bevezetésével szemben sem.
A vasárnapi óraátállítás kapcsán arról kérdezték Gulyás Gergelyt a mai Kormányinfón, hogy volt-e vagy terveznek-e uniós vagy államközi egyeztetést a téli és a nyári időszámtás eltörlésének módjáról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kérdés a magyar kormány felett áll, mivel az ügyben Európai Uniós döntés szükséges.
Miután perrel fenyegeti a főnökét az Európai Parlament, Vera Jourová hangos figyelmeztető lövésnek is beillő üzenetet küldött Magyarország és Lengyelország felé pénteken a jogállamiság és az EU-pénzek témájában. A Bloomberg-interjúban megfogalmazott üzenet lényege az, hogy akár már ősztől elindulhat az EU-pénzek blokkolását/vágását célzó jogállamisági eljárás a két ország ellen, ha fogást talál a Bizottság a két tagállam igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerén és nem utólag, a pénzek brüsszeli kifizetésénél lenne a szankció, hanem már előzetes jelleggel. Így akár már idén "eredményt" tudna felmutatni a Bizottság a Parlament felé, éppen a magyarországi parlamenti választások előtti hónapokban.
Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot, amely több támogatást kíván biztosítani a vállalatok számára a koronavírus okozta válság túléléséhez, illetve segítséget kíván nyújtani a nehezen finanszírozható beruházások elindításához.
Az Európai Parlament kedden elfogadta az EU új hétéves egészségügyi programját, amelynek célja, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek jobban állják a jövőbeli válsághelyzeteket és világjárványokat. A Parlament 631 szavazattal, 32 ellenében és 34 tartózkodás mellett elfogadta a Tanáccsal kötött erről szóló elvi megállapodást.
Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából való kilépésből nem következik, hogy az Európai Néppártból is kilépne a Fidesz – közölte Novák Katalin, a párt alelnöke.
Az Origo értesülése szerint a Fidesz még délelőtt bejelenti, hogy kilép az Európai Néppárt frakciójából. Az időzítés nem véletlen, hiszen ma reggel 9:30-tól kezdődött a Néppárt frakciógyűlése, amelyen a párt szabályzatának módosításáról döntenek, mégpedig arról, hogy egy-egy ország tagpártját egészében is kizárhatják-e, vagy felfüggeszthetik-e az EP-frakción belül. Ennek a szavazási eredménynek egyfajta "megelőző csapása" lehet a magyar kormánypárt kilépése, amelyet vasárnapi levelében már belengetett Orbán Viktor kormányfő-pártelnök.
Miután kedden elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése, csütörtökön délután az Európai Tanács is jóváhagyta a végleges formáját az uniós helyreállítási alap legnagyobb programjának, és ezzel uniós oldalról megnyílt az út a pénzek nyári első kifizetése előtt. Mivel a végső tárgyalások során 10%-ról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így ez a magyar reform- és beruházási programból kiindulva mintegy 750 milliárd forint lesz, amit várhatóan júliusban utal majd át az Európai Bizottság. A minap vázolt több lépcsős magyar gazdaság újraindítási terv nyári fázisának bizonyára ez lesz az egyik fő finanszírozási csatornája, a gyakorlatban pedig majd nagy egyetemfejlesztési, illetve energiagazdálkodási és digitalizációs programok elindulásáról fogunk hallani.
Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint biztonsági aggályok miatt fel kell függeszteni a Fehéroroszországban tavaly ősszel átadott, asztraveci atomerőmű kereskedelmi üzembe helyezését.
Bizonyos feltételek mellett az uniós helyreállítási alapból támogatni lehet majd olyan földgáz-projekteket, amelyek a tiszta energiára való átállást szolgálják – erősítették meg az EU-Monitor kérdésére EU-tisztviselők, miközben útépítésre alapesetben nem lehet majd pénzt szerezni ebből a csatornából. Ma, azaz kedden szavaz egyébként az Európai Parlament plenáris ülése a helyreállítási alap legnagyobb programjáról, a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, amelynek felhasználására eddig 18 tagállam nyújtott be részletes beruházási és reformtervezetet, és eddig mindössze 6 tagállam ratifikálta a források felvételéhez szükséges uniós jogszabályt.
Az Európai Parlament törvényileg garantálná, hogy a munkavállalók a munkaidőn kívül hátrányos következmények nélkül távol maradhassanak az elektronikus munkahelyi hálózatoktól.
Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban.
Meg kell változtatni az adóparadicsomok uniós listájának jelenleg "zavaros és hatástalan" összeállítási módszerét, illetve bővíteni kell azon kritériumok körét, amelyek alapján egy ország adórendszerének tisztességes volta megítélhető - szögezték le az Európai Parlament képviselői brüsszeli plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban csütörtökön.
Az Európai Parlament csütörtöki, elsöprő többséggel elfogadott állásfoglalásában szigorúbb szankciók bevezetésére szólította fel az EU-t Oroszországgal szemben.
„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja a Szájer József lemondása miatt megüresedett tisztségre Gál Kingát választotta a magyar néppárti delegáció elnökének – közölte a Fidesz oldala.
Schaller-Baross Ernő, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára lesz Szájer József mandátumának örököse az Európai Parlamentben – értesült a Magyar Nemzet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Angela Merkel német kancellár az Európai Unió Tanácsának elnöksége nevében a 2021-es jogalkotási prioritásokról szóló közös nyilatkozatot írt alá - tájékoztatott az Európai Bizottság csütörtökön.